Talán már köztudott, mennyire imádom a letisztult, minimál stílust, valahogy eddig mégsem tudtam ennyire kibontakoztatni ezt a hajlamomat. A Taktikon esetében – ahogy ránézek – valahogy azt érzem, nagyon sikerült!
A cég arculata adta az első lökést, a megrendelő pozitív hozzáállása pedig a másikat. Wordpress alapon működik ez a weboldal is, bár a blog funkcióját most nem használtam ki, a benne látható vállalati marketinggel foglalkozó blogbejegyzések egy másik (szintén általam készített) weboldal rss-éből szippantódnak be egy általam írt alkalmazás segítségével.
Akinek közép- vagy nagyvállalata van, javaslom azonnal kattanjon rá, a többiek pedig gyönyörködjenek! :)
http://taktikon.hu/
Mert nincs rá pénz, ingyen kellne, de azért jó legyen. Segítek benne, hogy lehet megoldani. Internet sajnos kell hozzá, de a szerencsésebbeknek van olyan munkahelye, ahol megoldható.
Szóval először kell egy tárhely. Ha nem szeretnénk rá pénzt szánni, akkor keressünk egy ingyen tárhely szolgáltatót, ezek közül is szerintem a legtöbb iszonyat gagyi, telenyomják popup és frame reklámmal. Nem kell ez nekünk. Ötvözzük a kellemeset a hasznossal, és regisztráljunk a Wordpress.com oldalon.
TOVÁBB IS VAN… »
Na most érdekes a cím, mert ugye az IE6 nem támogatja a PNG képfájlok átlátszóságát, szürke hátteret tesz oda, ahová pont nem kellene semmi. Képen példa:
Csúnya, nagyon. De hála égnek van megoldás!
TOVÁBB IS VAN… »
Szerintem az egyik legrosszabb élmény, ha épp netezek, ha nem tudom, merre menjek tovább, avagy azt sem tudom, merre járok. Ez a téma pedig az egyik legelemibb: minden dizájnernek tisztában kell lennie vele. Néha sajnos még mindig megjelennek olyan lapok, amelyet fel lehet hozni rossz példának. Nem bonyolult pedig: csupán két szempontot kellene szem előtt tartani:
TOVÁBB IS VAN… »
Egy egyszerű, letisztult weblap nem csak a dizájnernek, de a megrendelőnek és a látogatónak is hasznot hoz. Ha úgy érzed, hogy valami nem működik az oldal dizájnjával, inkább azon gondolkozz el, mit vehetnél el, mielőtt arra gondolnál, mi hiányzik.
TOVÁBB IS VAN… »
